Földi élet kezdete / Világkorszakok 8. rész.
Negyedik világkorszak - Madáremberek kora ll. rész.
Mikor a hangyaemberek újjáépítették a holdat méreteiben nagyjából az előzőhöz igazították némi eltéréssel.
Nagysága körülbelül a napunk négyszázada, távolsága a földhöz képest szintén négyszázada a naptávolság átlagának. Ez egy kódolt üzenet, ami jelzi, hogy a hangya-emberek voltak az első civilizáció a földön.
Tökéletes arányaihoz nincs hasonló a naprendszerünkben, de még a galaxisban sem. Miután a hangyák túléltek három tömeges kipusztulással járó eseményt - miközben vérvonaluk majdnem eltűnt - eleget tanultak az élet törékenységéről. Megtanulták, hogy a túlnépesedés önmagukra jelent fenyegetést, így jelentősen lelassították
reprodukciójukat. Megértették azt is, hogy a Csillagvének védelme nélkül elpusztulnának.
Mivel közös Lélek-tudaton osztoznak mátrixukban így mindannyian ennek az egyes képviselői lehetnek.
Mindezen okok végett és attól függetlenül, hogy mesterségesen szaporodtak - az együttérző lélek
éterikus teremtési fázisa segítségével továbbfejlődtek és újra hozzáigazodtak a kozmikus rendhez.
Így a harmadik alkalommal is visszakerültek a csillagtanácsba. A Csillagtanács minden fajnak felajánl új lehetőségeket, hogy átformálják viselkedésüket.
(mostani emberiség?)
Ez alatt az alsó urak a lenti világokban folyamatosan növelték reptoid és insectoid hibridjeik populációját.
Viszont limitált elérésük volt új lelkekhez, ezért a meglévőek hasadtak gyengébb énekre.
Csillagkapukat kezdtek építeni, hogy új, erőteljes lelkeket importáljanak általuk kontrollált távoli csillagrendszerekből. A felszínről viszont érzékelhetőek voltak ezek a féreglyukak és könnyedén deaktiválták - megszakítva ezzel az esetleges migrációkat.
A Csillagvének Tanácsa nem hagyta, hogy további erők csatlakozzanak az alsó urak seregeihez az alvilágban.
Mivel sem számban, sem erőben nem értek fel a sötét urak a Csillagtanács erőivel. Néhány sikertelen próbálkozást tettek a naprendszerben lévő csillagkapuk elfoglalására, majd feladták és taktikát váltottak, mivel rájöttek direkt összeütközésben nem bírnak a csillagflottával. Így elrepültek a Marsra és a Maldekre (azóta aszteroida öv) és ott is bázisokat hoztak létre.
Víz és élet elemi szinten volt ezeken a bolygókon. Csillagkapukat építettek és lelkeket importáltak.
Így indult a csillagkapuk háborúja, mely átterjedt az egész naprendszerünkre és számos galaxisra.
A csatatér nagyobbik része a földön volt.
A Csillagvének is bázisokat hoztak létre a Marson, hogy megakadályozzák az alsó urak dominanciáját azon a bolygón. Bár a sorban rákövetkező bolygón, melyet Maldek, Malkut, Apollyon néven ismertek megőrizték dominanciájukat.
A Terjeszkedés millió évekig tartott, egyre több és több entitás inkarnálódott az említett két bolygóra.
A védelmező és betolakodó csillaghajók közti harcok egyre sűrűbbek és egyre hevesebbek voltak.
Az Archonok erőteljes csillagflottákat építettek bolygóikon és a föld meghódítására pályáztak.
Mindezen közben a földön teljesen kifejlődött és elterjedt az intergalaktikus civilizáció. A gyíkemberek és a madáremberek voltak a gondviselői ennek a földön valaha létezett legmagasabb civilizációnak. Megszelídítettek hatalmas dinoszauruszokat, melyeken lovagoltak, vagy repültek, vagy éppen nagy léptékű építkezéseknél alkalmaztak.
A spirituális központokat Csillagvének látogatták és ott tanítottak, valamint fenntartották a Kozmikus Rendet, a gyógyító energiákat szent örvényekkel és ceremóniákkal.
