Földi élet kezdete / Világkorszakok 3. rész.

 Földi élet kezdete / Világkorszakok 3. rész.

Második világkorszak hajnala

Az előzőekben említett katasztrófa másik pozitív hatása volt a magnetoszféra megerősödése amely már képes volt így megvédeni a föld felszínét a halálos napsugárzástól.
A föld körüli pályára került anyag keringeni kezdett és összeállt egy természetes szatellitté.
Ez az első hold gravitációs húzása megnövelte az apály-dagály jelenséget és gyorsított a föld forgásán.
Az első hold nem az amit ma látunk a föld körül, mivel azt elpusztították.
Későbbiekben elmeséljük mi és hogyan történt.
A két szétvált földrész eleinte gyorsan távolodott egymástól - a két pólus irányába - majd egyre lassultak. Mivel a robbanás az egyenlítő környékén történt a föld tengelyére merőlegesen, így a földrészeket a pólusok felé nyomta.
Az új állapotok már egy sokkal szélesebb skálájú élővilágnak feleltek meg.
A csillagközi beavatkozás - a Csillagvének által - ezúttal a növényzet kialakulására koncentrált.
Zuzmók, moszatok, primitív növények mint: korpafűfélék, páfrányok fokozatosan kerültek telepítésre.
Néhány előnyös genetika hozzá lett adva a természetesen jelenlévő növényekhez.
A Csillagvének segítségével hosszú idővel a föld zöld kertté változott, úgy érezték a tömör teremtési fázis beteljesedésével ideje a tudatossági fejlődést begyorsítani. Alapul az akkor legfejlettebb genetikai anyagot vették, mely a föld alatt élő pókféléket jelentette.
Mivel a tudatossági szintjük eléggé kezdetleges volt az evolúciós skálán mérve ezért a Csillagvének egy fejlett hangya faj DNS-ét keresztezték velük, melyet bolygóikról hoztak. Így kezdődött a Hangya-emberek korszaka.
A második világkorszak.